Névadónk
Bolyai János
(1802-1860)
„Semmiből egy új, más világot teremtettem”
Bolyai János a világ tíz legnagyobb matematikusa közt számon tartott tudós, aki 1802. december 15-én, középnemesi családban született Kolozsvárott.
Csodagyerekként indult, tehetségét nagyrészt matematikus és polihisztor apjától, Bolyai Farkastól örökölhette.
Már négy évesen ismerte az egyszerűbb geometriai alakzatokat, melyekről játék közben hallott apjától. Hat évesen írt és olvasott. Kilenc éves koráig csak matematikai gondolkodást, problémalátást, fogalomalkotást tanult.
A tanár apa a legjobb diákokat bízta meg fia tanításával, azonban matematikára ő maga oktatta. Tizenkét éves korában került be a kollégiumba, de ez számára nem jelentett veszteséget, mert annyira fejlett, sok ismerettel rendelkező volt, hogy az első három év átugrásával rögtön a negyedik osztályba került. 13 évesen apját helyettesítette a katedrán.
Alaptermészetében nem volt ilyen kimagasló: az akaraterő sokszor fajult nála makacssággá, a meleg szeretet meg nem értő önzésbe. Uralkodni vágyó, kiszámíthatatlan, túlérzékeny volt. Életének első szakaszára döntő befolyással hatott az édesapja. Nemcsak az ismereteket kapta tőle, de a gondolkodás szigorát, igényességét is. Gausz az édesapa kérő levelére nem válaszolt, miszerint vegye maga mellé fiát a götthingeni egyetemre. Ezért a marosvásárhelyi tanulmányok után a bécsi Hadmérnöki Akadémián folytatta tanulmányait. Kitűnő tanuló volt. Ennek elvégzése után, 1823-ban a hadseregbe lépett. Alhadnagyi ranggal a temesvári erődítési igazgatósághoz kapott beosztást.
Édesapjával, komoly vitái voltak a matematika tudományának kérdéseiben.
„Semmiből egy új más világot teremtettem” – ezekkel a híres szavakkal közölte apjával az „abszolút geometria” felfedezését. Műve 1832-ben édesapja Tentamen című munkájának mellékleteként jelent meg Appendixcímen. Gauss „a matematikusok fejedelme” nem méltatta Bolyai János munkáját. Az elismerés hiánya egész életében fájó sebet okozott.
Tíz évig hadmérnökként dolgozott, majd megromlott egészségi állapota miatt 1833-ban nyugdíjazták. A következő tizenöt évben a domáldi-birtokon lakott. Összeköltözött Kibédi Orbán Rozáliával. A kauciót nem tudta felmutatni, így nem vehette feleségül. Két gyerekük született: Dénes és Annamária. A kis katonai nyugdíj, a kis birtok szűkös jövedelme folyamatos anyagi gondokat eredményezett. Ezért nem tudta tudományos munkásságát komolyan folytatni.
1846-ban Marosvásárhelyre költözött. Orbán Rozáliával végleg szakított, édesapjával kibékült. Minden idejét az „Üdvtan” megírására fordította.
1860. január 27-én, Marosvásárhelyen hunyt el.
A marosvásárhelyi kollégium egykori tanulójában az egyetemes matematika egyik legeredetibb géniuszát, s mint ez ideig legnagyobb hatású tudósunkat tiszteljük.
1911-ben hamvait exhumálták, és nagy ünnepélyességgel atyja hamvaival együtt közös sírba helyezték.
Bolyai Jánosról számos oktatási intézményt neveztek el. Iskolánk 1989-ben vette fel a nagy matematikus nevét, ezzel jelezve intézményünk szakirányultságát.
Névadónk szellemiségéből fakad, hogy épületünk fennállása során a matematika és a számítástechnika tanítása mindig kiemelt szerepet kapott.
2012. augusztus 31-től az iskola fenntartója az Egri Főegyházmegye.
Az intézmény neve jelenleg Bolyai János Katolikus Általános Iskola, mely katolikus szellemiségű létesítményként működik tovább napjainkban.
